Befeszítés, berúgás, pajszerrel való behatolás ellen a hagyományos, kilincses zárak nem védenek. Ezek az egyszerű zárak, egy vagy több is, kevéske rugdosással meglepően könnyen beszakíthatók. Lehet bármilyen biztonsági zárbetét egy egyszerű kis zárban, fúrás, savazás, kipiszkálás ellen védett, high-tech biztonsági cilinderzár, ha az ajtó egy rúgással feltörhető, a zárbetétre a betörő rá sem néz, olyan, mintha ott sem lenne.

A hevederzár lényege, hogy baromi masszív acél nyelvekkel belekapaszkodik a falba mindkét oldalon. Ha ez tisztességesen fel van szerelve, akárhogy feszegetik az ajtót, nem fog beszakadni. A hevederzár - mondjuk így - olcsóbb alternatívája egy biztonsági ajtónak. Értsék jól, ha szereltetnek egy hevederzárat az nem jelenti azt, hogy egy erődítményt kapnak végeredményül, ahová tankkal sem lehet majd betörni. Azt jelenti, hogy kézi erővel olyan nehéz lesz, hogy nem lesz érdemes próbálkozni vele.

Nem biztos, hogy nem.

Ha több ponton záródó műanyag ajtót csináltatott, ne legyen nyugodt, simán feltépik egy pajszerrel. A több pontos, felhúzható kilincses zárral szerelt fa ajtónál ugyanez a helyzet. Az a hosszú szalagzár, amit az ajtó élében lát, nem véd ez ellen, ez nem erre való. Remekül záródik, nem engedni vetemedni az ajtót, jól is szigetel, nem lesz huzat, de nem bírja, ha feszegetik.

Ezeknek a tokra szerelt fogadó elemei, ilyen ici-pici csavarral rögzített alumínium öntvény holmik, könnyedén eltöredeznek. Nem sokat érnek na, nem erre vannak kitalálva. Ezek az ajtók nem biztonsági ajtók.

Ha kínai biztonsági ajtót szereltetett, van oka aggódni. Vékony lemezből tákolt szerkezetek, ha szétbontja, papír merevítést talál csak benne. Tényleg, papír van benne. A zárakat széttrancsírozni csak percek kérdése, gyönyörű az egész. Rakasson rá hevederzárat, higgye el, kell az oda.

Hevederzárat szerelni jól és rosszul is lehet. Valóban találkozunk feltört hevederzárakkal, de a feltörhetőség itt szinte mindig a hibás vagy hanyag felszerelésnek köszönhető. Na meg esetleg azon, hogy spórolni tetszettek a zárbetéten a felszereléskor, és felrakattak valami vacak zárat, persze, hogy feltörik.

Szóval, ha valami úgy-ahogy fel van csavarozva az ajtóra az édeskevés, hiába masszív a nyelv, ha nem záródik a falba vagy a falhoz stabilan rögzített ellendarabba. Ha egy vékony kis lemezkébe futnak be a zárnyelvek, akkor a hevederzár csak dísze az ajtónak. Nagyon fontos tehát, ha már rászánják magukat, hogy biztonságosabbá tegyék az ajtót, követeljék meg a zárszerelőtől a tisztességes kivitelezést. És persze fizessék meg az árát. Mondok példát még: Ha az ajtót kicsi világító ablakkal látták el, főleg ha ez nyitható is, nagyon fontos, hogy a zár belső oldala is védve legyen. Hiába a törhetetlen zár, ha a kis ablakot befeszítik, belülről ügyesen leszerelhetik a zárat. Szabotázsvédetté kell tenni a zárat a belső oldalán is, törésvédő pajzsokat felszerelni és a rögzítő csavarokat a belső oldalon elfúrni. Ahhoz, hogy igazán biztonságossá tegyük az ajtót, nem kell csodát tenni, ámde gondos tervezést és kivitelezést, figyelmet igényel ez. A zárszerelőnek komoly felelőssége van ilyen téren, apró odafigyeléssel tényleg megbízható védelemmel láthatja el az ajtót. Ezek a belső kiegészítő elemek nem drága dolgok, az előre látás és logikus gondolkodás - aki ennek az egyszerű képességnek a birtokában van - pedig nem kerül pénzbe, venni kell tehát a fáradtságot és átgondolni, átbeszélni, mi az, ami valós védelmet ad az ajtónak.

Amelyik hevederzárat nem ilyen elvek mentén szerelnek fel, az feltörhető és a nagy számok törvénye szerint előbb vagy utóbb fel is lesz törve.

Főleg az ajtón múlik. Egyszárnyú ajtóra többnyire elég egy egyszerű, vízszintes hevederzár, ha az kellőképpen rögzíti azt és ha megfelelően merev az ajtó szerkezete és van jó minőségű fal, amibe a nyelvek záródhatnak. Rozoga, egészen vékony ajtókra indokolt kereszt irányút szerelni.

A függőleges zár nem feltétlenül biztonságosabb, mint egy vízszintes. Ilyet akkor szoktunk javasolni, ha a vízszintes változat valamilyen okból nem szerelhető fel, például ha az ajtó egész hosszán függőlegesen végig futó világítóablak nem teszi lehetővé az ajtó átfúrását ott, ahova a zárbetét kerülne. A függőleges zár a födémbe (a falba a fejük fölött) és a padlóba zár, ez kissé merevebbé is teszi az ajtót, tehát valamivel jobb, de ez nem igazán mérhető, nem biztos, hogy sokkal többet ér.

A kereszt hevederzárat vagyis olyat, ami négy ponton rögzíti az ajtót, inkább kétszárnyú ajtókra javasoljuk. A kétszárnyú ajtó ugyanis jellegénél fogva kevésbé stabil, pillanatok alatt felfeszíthető, a fix szárnyat rögzítő csapok "riglihúzással" vagy pajszerolással másodpercek alatt hatástalaníthatók. Itt van értelme a felfelé és lefelé is záródó függőleges résznek, mely a fix szárnyat rögzíti le stabilan, így az nagyjából egy egyszárnyú ajtóhoz hasonló merevséget kap. Mondhatjuk úgy is, hogy egy kétszárnyú ajtóra leginkább csak egy kereszt hevederzárat érdemes szerelni, egy vízszintes nagyon sokat nem ér.